Hát igen rendszeresen rendszertelenül jelentkező blogunk feltámadni látszik mert hát valljuk be férfiasan: unatkozom, meg hát a tököm tele van mindennel és mégsem verhetek szét mindenkit szöges lécekkel. Pedig csípném a dolgot, csak hamar elfogynának a lécek. Hogy mégis ennyi idő után mi a gyászért tértem vissza? Mert nem hagynak nyugodni bizonyos dolgok, feltöltődtem, végignéztem a Kaliforgiát ami jó volt és rájöttem hogy tulajdonképpen élvezek ide írni és majdnem annyira szórakoztató tud lenni mint egy... akármi ami élvezetes.
Ja igen, megpróbálok még egy szerkesztőt toborozni, de addig csak az ÉN SZEMÉLYES ZSÖRTÖLŐDÉSEMET KELL OLVASNI! Illetve nem kell csak ajánlott. Naponta 2x kanállal, sok vízzel, Kelet felől, napnyugtakor.