"Egy élet, egy szerelem, a MÁV-ot beperelem." Mondta egykor a nagy költő Hugyos Józsibá a kishomoki dűlőn hazafelé dülöngélve. De vajon igaza van Józsibának? Vagy csak megint részegen összepisálta magát és hülyeségeket beszél a szemközti nyárfának akiről azt hiszi hogy belékötött?
Noshát... Józsibácsi részben zseni, részben meg egy mocsoknagy alkoholista aki hugyszagot áraszt, mint a fent említett fuvarozási cég vagonjainak 70%-a. Szombat hajnalban nekivágtam nagy magyarisztán kies pusztáinak, a hőmérséklet kellemes volt, az út csúszós, az emberek részegek... Aludtam kb 2,5 órát. Ébernek éreztem magamat... Gyakorlatilag meg nekimentem egy villanyoszlopnak akinek baromi rossz reflexei voltak, mert nem ugrott arrébb időben. Szóval elértem a vasútra nagy nehezen, és közöltem a pénztűrossal hogy nekem jegy kéne, arra a vonatra ami ott áll. Arra már nem volt különösebb erőm hogy közöljem merre megy, de úgy látszik tudta, meg ismert mert 33%-osat adott Balassagyarmatig. Felszálltam a vonatra, amiről büszkén hirdetjük hogy a legmodernebb a MÁV flottájában. Kellemes hangulatú, kényelmes meg minden... De a fűtés valahogy nem nagyon ment. Jött a kaller, kérdez valamit amit én nem nagyon értettem, de el nem ment úgyhogy gondoltam a jegyet kéri. Nagy nehezen letudtuk a dolgot, aztán hipp-hopp Pesten is voltunk. Venni akartam egy átszálló jegyet mert a Déliből a Nyugatiba azzal lehet eljutni. Átszállót nem kaptam, viszont ez a nő a 3. az nap reggel aki hosszasan magyarázott valamit amit nem tudtam felfogni. Kaptam egy vonaljegyet, örültem neki és felszálltam a metróra. Velem szemben ült egy nénkinek szaga olyan mint Bunyós Pityu Lemezei és jobbhorgai. Egyszóval gyilkos. Mintha egy macskát átküldtek volna a darálón és kivágták volna a 40 fokra száradni. A Deák téren kiszédültem a metróból... Ott egy másik vén banyát láttam akkora szőrmebundában hogy elsőre azt hittem ő a yeti. Elkezdett folyni az orra mire egy lágy mozdulattal a szőrmébe fújta. Ezúton gratulálok Pestnek és a dámáinak. Aztán újabb metrós szagorgia a Nyugati felé. Egy csöves feküdt a padon és aludt. Az arcán a vér alvadt, a gatyájában a szar. A Nyugatinál kirontottam a metróból, köszöntem az ellenőröknek és elrohantam mellettük. Akkor jutott eszembe hogy nem is kezeltem a jegyemet. Felszálltam a váci ingázójáratra... Elingátam vácig egy lehúzott cipőjű úriember társaságában. Vácon átszálltam a Balassagyarmati vonatra és innentől eseménytelen volt az út.
Na de most jön a visszaút!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Balassagyarmat, vásárnap, 17:25, a vonat 35-kor indul. Berontok jegyet venni... Megvan a jegy, kérdem a pénztárost melyil vonat lesz az? Erre nagyon kedvesen azt válaszolja hogy mit tudja ő, ott a menetrend nézzem meg. Okos... nagyon okos... Szóval megnéztem a menetrendet és megkérdeztem egy kalaúztól hogy melyik is lesz az. Felszálltam és robogtunk is. Ilyen még nem volt barátaim... a vonat ugyan nem volt tiszta, te látszott hogy takarítják. A kaller ugyan nem volt emberi de legalább nem volt piaszaga mint eddig. Fűtés ment, pontosan indultunk. Egy pillanatra azt sem tudtam hogy jó országban járok-e. Következő meglepetés Aszódon ért. Egy gárdista leszólít hatalmas pakkal a hátán. Tévedésből közöltem vele hogy nem veszek semmit és ottahgytam. Neki ezúton is sorry. És a vonat megint pontosan jött. Volt rajta hely, normális volt a kaller, és pontosan is értünk be a Keletibe. Azt hittem ez csak álom. Csak egy érdekes dolog történt, mégpedig egy közepesen ittas, viszont baromira részeg fazon elindult pisálni. Mozgáskoordinációs együtthatója 0. Kapálódzott mint Mickey Egér mikor satuba fogják a fejét és megszorítják. Egy hirtelen halált megvető mozdulattal fejest ugrott az ülő utasok közé. Na mondom 10 pont megadva, új bajnokot avatunk.
A Keletiben is pontosan indult a vonat. Egy railjet. Nem semmi. Erről már nem is merek beszélni mert nem hiszitek el hogy ez ebben az országban lehetséges...
A lényeg hogy hazaértem egyben és élménydúsan :P