Szép nap volt aznap. Sugárzás meg napsütés mindenfele, a madarak csipogtak, a fűszálak nem. Ők azonban közepesen hosszúak voltak és várták a fűnyírást. Én nem annyira. Éppen nem figyeltem a telefonomra, mert komoly munkában voltam, a trambulinon ültem. Persze, ha tudtam volna éppen mi történik, egyből vadállat módjára elkezdek a telefonomon Facebookos akármiket olvasni, mondjuk saját magamat. De, nem tudtam, ezért füvet nyírtam. Még jött egy kósza üzenet, amit 2 órával később vettem észre csak és ekkor beütött a félelem korszaka. Nincs Facebook, nincs messenger, nincs instagram, meg úgy egyáltalán kedvem füvet nyírni. Szóval észleltem a problémát és tettem tovább a dolgomat, hisz mi baj lehet. Közben emberek őrültek meg, hogy nem tudják megosztani senkivel a vacsorájuk fényképét, a 2 napos újszülöttjük kakájának milyenségét, hogy elfáradtak a munkában és a legrosszabb... SENKI NEM OSZTOTT MEG COELHO IDÉZETEKET!!!!! Nem is akarok ilyen világban élni, ezen úgy felhúztam magamat, hogy nyírtam tovább a füvet és ittam egy 3:1-ben kávét is. Bár ez kicsit olyan mint a játékpénz, meg a guminő. Rá van írva, hogy strong, de a strong az az aki ki tudja nyitni a tartóját erőlködés nélkül. 
Szóval sokan kiakadtak azon, hogy leállt egy szolgáltatás, amiért rendes pénzzel nem fizetnek (az adataink az más tészta) és szóba kellett állni pl a családdal. Gondolom van aki most vette észre, hogy van vagy 2 gyereke, megkérdezte azt a kedvesnek látszó nőt a lakásban, hogy kicsoda, mert amúgy látja magával, fényképeken pózolni. Az élelmesebb hölgyek azóta egyedülállók. Gyerekekkel kellett megismertetni a játékokat. Sokan csak ültek a fakocka meg a Lego előtt és nyomogatták az oldalát, de semmi nem történt azon kívül hogy összedőlt a vár. Borzasztó... Igazi ceruzát kellett a kezükbe fogni és rajzolni vele, hát hol élünk, Koreában? De, ez még mindig nem minden... Volt akinek ki kellett mennie az udvarra vagy a játszótérre is, ahol fosztogató bandákba szerveződtek. A főnök az volt, aki már a nagy Facebookkimaradás előtt is a játszin volt. Ők magyaráztál a fogócska és a bújócska szabályait, de mivel nem volt átkonvertálva pdf-be a magyarázat, senki nem értette...
Nehogy azt higyje bárki is, hogy a szülőknek könnyebb volt! A boltban, sorban állás közben, beszélgetniük kellett. Kemény az élet mi? Tudjátok ez alatt mit csináltam én? Vacsoráztam.