Sajnálatos módon mindannyiunk lakásában, házában, iskolatáskájában szeptember körül, óhatatlanul megjelennek az élősködők. Nem, nem azokra gondolok, akik kopogtatva téríteni akarnak, vagy szünetben a kezedből veszik ki a szenyát. Valamiért ez az iskolatáskás szenya kombó nagyon becsípődött mostanában. Még a nagybetűs a városban laktunk, amikor GYŐRSZOL és a lépcsőház többi lakójának közreműködésében, kis bogarakat kaptunk. Gyanús volt már költözés előtt, hogy a földön miért vannak itt ujjnyi vastagon döglött dohánybogarak... De, hősök voltunk, feltakarítottunk és még a döglött lovat is elhúztuk volna, ha ott van, de gondolom kellett valamelyik munkatársuknak a patkó róla, úgyhogy elhúzták ők. Nem, nincs lelkiismeret furdalásom amiatt ahogy a derék GYŐRSZOL-ról, írok. Remélem még működik a fürdőszobabútor amit elvittek és valami hasznos dologra költötték a sütő árát amit tönkrebasztak, majd ránk károlták. Szóval egyszercsak megjelentek ezek a rohadt dohánybogarak a maguk élő valójukban, hogy csá, innál még teát? Na, akkor azt ne tedd, abban vannak a peték, nem látod ugyan, meg valószínű pár ezret már felforraltál teának, de innentől ne tedd jó? Nos, miután sugárban rókázva kidobtuk a teákat, amik amúgy finomak voltak... elvégre a bogárevés a jövő... megnyugodva lezártnak tekintettem a dolgot. Leültem a kanapéra, néztem ki a fejemből, reméltem hogy a bordakosaramból nem tör elő egy óriásbogár sem, amikor megszomjaztam. Kimentem inni, és tisztulásképp lehúztam egy üveg vizet, majd a dobozt a szemétben helyeztem el. Ott egy kukac. Hátat is fordítottam és mentem volna dolgomra, amikor beütött a gondolat. OTT EGY CSONTI B@SZKI! Teljes pánikban rohantam eliminálni. Hallottam már ilyen rémtörténeteket, hogy egy horgász a hűtőbe csontit rakott, aztán azok meg nem megdermedtek, hanem elszaporodtak mindenben, de én ugye nem horgászok, velem ilyen nem történhet... Első dühömben megfogtam a nyavalyást és gonosz módon felkacagtam, hogy háhhá, jól nem sikerült elmenekülnöd! Óriásisat játszva szétnyomtam egy zsepiben és viking temetést kap majd a wc-ben határoztam el. Lenéztem... Ó milyen kedves, egy haverja is eljött a temetésr, de előbb bosszút akar állni. Kacagva szedtem össze őt is, amikor a gondolat megérkezett leharcolt idegpályáimon. Ezek többen vannak... És nem olyanok mint a sith-ek, hogy egy mester, egy tanítvány... Felemeltem a kukát... Hans! Bring den Flammenwerfer!!! Der Schwerflammenwerfer!!!!!!!!! Nem azt mondom, hogy sok bújkált ott, de túlerőben voltak.   Mit tehet ilyenkor a teremtés koronájának koronája? Kiirtottam minden élőt a konyhában, nyomtam egy exterminatust, engedtem a gázt, bedobtam egy égő gyufát, na ezt éljétek túl felkiáltással. Azóta fekete a hűtőnk. Még az élőflórát is kiirtottam a joghurtokból. -> Levittem a szemetet, eltakarítottam a csontikat, széthipóztunk mindent. Végső megoldásként elköltöztünk, a lépcsőházat hátrahagytuks egy hmmmm de jó volt itt lakni sóhajjal. Aztán, amikor azt hittük, az új házba nem jönnek utánunk a minket űző démonok... kisfiam egyszercsak megkérdezi, apa megfoghatom a gilisztát? Persze fiam, edzi a jellemet é... a nappaliban álltunk. Milyen gilisztát? Hát ezt! -> újabb exterminatust rendeltem el, hívtunk papot is, aki megtisztította a ház szellemét. A kuka pedig kidobásra fog kerülni, mert szerintem a fémbe petéztek bele, mindenesetre azóta a nyesedék húst is lefagyasztjuk... És hogy mi történt a dohánybogarakkal? Fél évente 15-20 teát dobunk ki és már a lezárt edényben is találtunk belőle... Szerintem valakinek bejárása van hozzánk, aki összeszedni a zoknik egyik felét és mindenhova ilyen bogarakat tesz...