Elhatároztam, hogy idén nem ilyen műparaszt, hanem igazi leszek! Büszkén jelenthetem, SIKERÜLT! Aki ismer, tudhatja, ez nálam nem egy kimondottan nagy eredmény, lévén többek telefonjában vagyok benne "a bunkó" néven. Pedig ha ilyet ír valaki a névjegyzékébe, az nem túl jó modorra vall... és akkor ilyen Ed Woodosan, összefüggéstelenül, jöjjön a kertművelés. Én, mint a lustaság férfiistenének megtestesült szobra, rendelkezek házilagos komposztáló berendezéssel. Nem túlzok, az a 4 raklap alkotja a berendezés lelkét! A tavalyi évben megtöltöttük komposztnak valóval. Még a gyerekeket is bevontuk! "Ha találtok kukacot, dobjátok bele!" Középső gyermekem ezt felszólításnak vette arra, hogy az udvar összes döglött, ropivá aszott gilisztáját kiabálva beledobja. Mert így is javítja a nitrokémiai kemtrélegyensúlyt. Idén, ezt a döglött gilisztákat meglehetősen gazdagon tartalmazó elegyet tettük a növénypalánták alá. Valamit nagyon eltalálhattunk, mert nagyra nőtt minden. Például a gaz. Szóval ültettünk paprikát, 3 félét, paradicsomot, fűszernövényeket, levendulát, borbolyát, egy juhar és egy fűzfát, jól bekomposztálva természetesen. Ezt viszont elszámoltam mennyiségileg, úgyhogy gyakorlarilag az ebédbe, meg két szelet kenyér közé is komposztot raktunk. Gyönyörűen nőtt minden, elterveztük, hogy a lecsót, amit majd a zöldségekből meg a juharból csinálunk, befőzzük és lehibernáljuk az utókornak, hogy el tudják majd mondani 150 éve volt egy ősapátok, ilyen fasza lecsót csinált, meg komposztot, ami azóta sem fogyott el. Aztán elmentünk egy hétre nyaralni. Amúgy jó volt, köszi a kérdést... Megkértük a szomszédokat, hogy öntözzék a mi kis hátsókerti édenkertünket, amit ők meg is tettek. Ekkor azonban úgy voltunk vele, hogy megbeszéltük, ne öntözzenek tovább, másnap úgyis megyünk haza. Ez nem, hogy öngól volt, hanem egy lángoló labdával szalmabálák közé küldött lövés. Amire másnap este hazaértünk, nem az volt, hogy minden megégett, hanem kicsit csapkodni is kellett paradicsomot, hogy ne lángoljon már tovább. A fű az finoman jelezte, hogy neki a sárga erőtakarékos szín jobban bejön, a juhar pedig... Egészen biztos, hogy nem fogok jövőre juharszirupot enni belőle. Bónuszként a málna is ropogósra égett. Szóval, van pár jótanácsom:

1. Betonozz le mindent, azzal nem nagyon van gond.

2. Ha valaki azt mondja, hogy de hidd el, nem csak a Balatonparton van 40 fok, hanem itthon is! Akkor azt el kell hinni és esdekelni azért, hogy oltsa el a lángoló növényzetet...