Már egy történetet megénekeltem egyik ex-el közös históriánkból, most jöjjön a második felvonás és több nem lesz ígérem. Szép verőfényes délután volt és éppen vánszorogtunk a szomszédos lakótelepen mint légy a szaron. És jött szembe velünk egy villanyrendőr, egy rézfaszú bagoly komolyságával. Ezen volt kint egy kis tábla hogy nyomja meg a gombot. Ugye ilyenkor ezt aki hisz a tündérmesékben, hegyitrollokban simán bekajálja, hogy hamarabb lesz zöld. Aki lopott már ilyet az tudja hogy kamu...
Hogy szavam ne feledjem elmés ex-emtől csak egy elmés megoldás telt ki. Elolvasta a használati utasítást amire szépen rá voltak pingálva a gombok hogy hogy néznek ki és egy huszárvágással benyomta a táblára festett gombot...
Tisztel publikum, azt hiszem ilyenkor ha megkérdezik min nevetsz és annyit mondani hogy "Khm semmit hm" és próbálod köhögésbe folytani a röhögést, nem a legelmésebb válasz de képtelenség mást mondani... Christus ist auch für mich gestorben, legalábbis nagyon remélem hogy így van... Ehez a történethez már csak az fogható amikor G-barátom naptejjel mosott hajat és csodálkozott hogy nem habzik csak ragad. De neki ezt meg lehet bocsátani mert dobos...

Hogy hol a tanulság? Jelentem nemtudom de kezdek kétségbeesni. Jelenleg versenyben vagyunk Istennel... Mi próbáljuk egyre könnyebbé tenni az emberek dolgát, egyre kényelmesebbé, ő pedig próbál egyre nagyobb hülyéket kitermelni akiknek ezek a remek megoldások nem jutnak el a tudatáig. Ismétlen nem szégyen a sírás... A rossz hír viszont hogy Isten áll nyerésre...

Címkék: hülyeség idióták fájdalmas

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása