Nem, mi nem hittük azt hogy jók leszünk benne, csak hát megkaptuk a létező legnagyobb motivációt amit el tudtunk képzelni! Na nem, ne legyetek gyerekesek... nem fizetett érte senki :D Ingyen ihattunk aznap este. Még mielőtt ránk vetnék a sokadik követ, nem mi nem vagyunk alkoholisták, de INGYEN SZESZ!!!
Szóval már aznap kora délután megérkeztünk a kis kocsmába (nemreklámmertszeretjükaShadowt) ahol neki is álltunk bátorságot meríteni különféle folyékony nedűktől. Úgyhogy rákkenróbbak lettünk hirtelen mint Paksi Endre Debrecenben. Írtunk össze valamit témát, egy papírlapra hogy ez majd jó lesz mert tudunk puskázni. Később nagyon jó volt hogy nálunk volt a lap csak annyira hasznos volt mint könyökön a segglyuk. A 6. sör után mint kiderült egyikőnk sem egy helyes- illetve szépírózseni. És hát a közönség nem veszi jó néven hogyha kiadod a lapod a kezedből hogy te légyszi olvassad már fel hogy mi van ezen :P
Aztán volt hogy belelendültünk, ekkor vettem észre előttem másfél méterre egy arcot aki az istennek nem akart még csak mosolyogni sem, és végig fujjogott mintha az anyját dugnánk a ravatalon. Neki innen üzenjük hogy megvolt. Mondjuk lehet hogy tényleg ezért fujjogott. Fátylat rá, mi megbocsájtunk! Végül is a nagy Lenin is megbocsájtott amikor a gyerekek megrúgták labdával pedig le is lövethette volna őket.
Amin külön meglepődtünk mindketten, Sulujjal, mert hogy ő volt a társelkövető, hogy a "műsor" elején volt "Atyhutykő, Atyhutykő" skandálás. Jól esett mint meteor Sanyibácsira szarás közben.
Zajlott az előadás mint a jég, és ekkor realizáltam hogy baszki... ezt felveszik, Egy Kamerával! Hát nem az járt a fejemben hogy hú baszki ez az ing kövérít, mert annyira szorítja a nyakam hogy nem kapok levegőt. Úgyhogy erre elkezdtünk iszogatni tovább hogy oldjuk a magasfeszkót. Ami annyira nem is volt magas, és itt jött az új felfedezés. Ha leszállsz egy bárszékről amin kicsit becsiccsentettél, arra bizony nehéz visszamászni hacsak nem vagy kőszáli barnakecske. (ne foglalkoztasson hogy ilyen állat nincs, fogad el tényként hogy van, csak úgy mint az erdei pettyes zsomborka) És hát egyikőnk sem volt az...
A lényeg az hogy mi, nagyon jól éreztük magunkat, (kicsit idézgettünk innen is) még ha a közönség ezt nem is érezte annyira a sok mit röhögsz köcsög vagy miért nem röhögsz köcsög beszólás miatt. :D Szóval büszkén kijelenthetjük hogy többet ilyet nem tudjuk hogy csinálunk-e.