Elérkezett az eddigi legmelegebb hétvége azt hiszem. Vagy legalábbis az idei májusi októberhez mérten eléggé melegnek érezhette a többség, ezért túlzottan sokan gondolták úgy hogy:

- Te Marzsikám, micsinájunk ma, má hül a fröcsike estére, nézzük együtt az üveges hűtőajtón át, vagy keverjünk még?

- ... (Józsi kapott egy büdösnagy pofont hogy egy életre, de legalább 10 percre elmúlt a fröccs utáni ingere), megyünk a strandra!

És az a baj hogy tényleg jöttek, tudom mert mi is ott voltunk. Bennem és Józsiban volt egy közös vágy, nem nem a fröccs után, hanem hogy nem szeretjük annyira a strandot. Nem feltétlenül azért mert a beachbodynk az egy összegyűrt mosogatószivacsra hasonlít. Mondjuk ez is közrejátszhat. Csak őt ez nem zavarja amíg a strandon mérnek söröt. 
Szóval letelepedtünk az árnyékba, de annyira árnyékba hogy arra a szúnyog sem jár mert túl sötét neki. A napsátrat azért fel kellett állítani, hogy a gyerekek egy fél pillanatot se töltsenek benne. Krémmel bekentünk mindenit hogy a napsugarak gellert kapjanak és vakítsanak meg égessenek valaki mást. 
Közben gyermekeink felállították a világrekordot a Mehetünk már a vízbe/S kérdés feltevésével. Ez egy létező fizikai mértékegység! Egy francia mérnök, Jean Belemegyavízbe után kapta a nevét. 
Amikor végre belementek a vízbe nyugalom lett. Csak körülöttünk a szokásos strandarcok voltak:

1. Nagydarab ember, horkol, szúnyogcsapda.

2. Üvöltve gyereknevelő, miközben egyszerre 2 lángost eszik, sajátot és a gyerekéét.

3. Kiélt csatakanca, aki még kinéz valahogy de vágyódva nézi a szomszéd 17 éves csaj hamvas bőrét.

4. Izomember. Tetkókkal. Sokkal. Nincs 4G.

5. (a legidegesítőbbek) Bámulósék.

Bámulósékra térek ki külön mert ők ragadtak meg a fejemben leginkább. Vajon mit bámulnak? A szendvicsemből kieső paprikadarabot? Azt ahogy olvasok? Ahogy fekszek? Ahogy hasonfekve próbál az ember szellenteni, gyanúsan sunyi arcot vágva? Irigyek? Lenéznek?
Nem fog kiderülni soha ez már azt hiszem.
NA, szépen nyugodalmasan eltelt a strandolás, készülődtünk, amikor valaki megböki a vállam. Ijedtemben majdnem elfingottam magam, amikor megláttam a tetovált, kigyúrt embert. De, mázlimra csak azt akarta hogy segítsek a napsátrukat elcsomagolni, mert ebben nem profi.
És hát én sem. Minden origamitudásomat és egy youtube videót bevetve ahol egy fogatlan indiai elcsomagolja, megalkottuk a világ legrosszabb összecsukását. Gyakorlatilag egy gömböt raktunk a tartózsákba. 

DE BELEMENT!!!!!