Cápnyáldó. Ez, egy nem létező horrorfilm. Viszont legkisebb gyermekünk fogakat növeszt eléggé aktívan és ez bizony azzal jár, hogy van nyála és ezt meg is osztja mindenkivel. Szeretem őt kézben tartani, csak fekszik az alkaromon és nézelődik, mint a leopárd a faágon. Csak lehet egy leopárd nem tud…

Nem tudom pontosan, hogy ez melyik évben történhetett... De, megtörtént, kép is van róla. Ismételten Kecskemétre tartottunk technikai bemutatóra. Mi baj lehet alapon, transporterrel memtünk, a fénysebesség és annak a háromszorosa közti tartományban. Ekkor derült ki számomra és mindenki más számára…

Fura dolgok tudnak történni egy olyan munkahelyen, ahol főként férfiak vannak összezárva egymással és a saját fontosságuk hangsúlyozására, rendfokozatokat viselnek... A rendfokozatok ellenére, a társadalmi különbségek eltörlését segíti, hogy a fingós vicceket mindenki, egy formán térdcsapkodva…

Amíg jártam katonaként a határra, nem csak a délire, az éhenhaláséra is, találkoztam pár meghökkentő élménnyel. Egyik alkalommal rögtön indulásnál, ugyanis egy csuklósbusz jött értünk. Mindenki más, 6 csillagos, légkondis buszra tudott szállni, mi kb 14-en röhögve álltunk az alakulótéren hajnal…