Ezt írom meg a legnehezebben a bejegyzések közül, pedig van pár a raktárban. (52) Sokan kérdezték, hogy hogy vagyok, meg üdvözölnek stb. Így (blackmetal ala-bejatszas indul): beleestem abba a szájbavert medencébe, egy tüsszentéstől összecsuklottam, fáj a nyakam, hátam, derekam, lábam, karom, a fejem bizonyos részei, sokszor megszédülök, van egy 50-esem és egy 100-asom amin nem a szokásos minta van és mindemellett semmi, nincs semmi, valamint lesz aszfalt előttünk is. Szóval nekiálltam füvet nyírni a kertben, mert lassan a Jurassic Parkot le lehetett volna forgatni nálunk. Csak raptor helyett a 2 kisebb gyerek hörgött volna a fűszálak között. Amire bárki kettőt pislanthatott volna, a kerítés előtt már nem volt gaz. Mondjuk, ilyenkor nemigen van kinek elújságolni ezt a mikrosikert, mert mindenki elment dolgozni. Még meghatottan integettem is nekik az ablakból, a reggeli kávémat kortyolgatva. Ők pedig lelkesen integettek vissza egy ujjal. Ki érti ezt... Pedig csak ápolni akarom a jószonszédi istonyt. Vicceltem, én aztán integetni biztos nem kelek fel... Amúgy, rendesek a szomszédaink, de tényleg. Én vagyok a nemrendes. Amint ezt végiggondoltam, elkezdtem hátul is nyírni a füvet, pedig el is szívhattam volna. Annyira, de annyira koncentráltam arra, hogy a fűnyíróval letaroljak minden egyes kultúrnövényt, ami elém került, hogy egyszercsak már nem az járt a fejemben, hogy bal láb lép és megtart, jobb láb lép és megtart, hanem az hogy vajon bele tudnám e tudni a fűnyírót abba a fura bogárlukba a földön? Lelövöm a poént, nem tudtam. De, nem azért mert nem vagyok elég erős! Egyik kedves barátom életvezetési tanácsát vettem volna elő: "ha nem megy erővel, próbáld meg, mégtöbb erővel" valamint "faszom gondolkodjanak a gyengék". Tény, hogy ezekkel dolgozva, sok problémát lehet megol... kreálni. Most is ebből lett a baj, mert amíg ezen agyaltam, a bal lábam becsuklott alám és belecsobbantam a medencébe. A fűnyírót, ami elektromos, még el tudtam lökni, hogy ne jöjjön utánam, mert amúgy még mindig ott rázna az áram. Vagy, valami fura hibaszázalék miatt, le tudtam volna nyírni a hínárt. Miután kimásztamm, nyugtáztam hogy a szívverésem nem egészen egyenletes a hűvös hajnali víz hatására és hát mindenem szétázott. A telefonom azóta, csak a Fishing on Orrfű hanganyagát játsza le (érted, víz, a vízben meg él a hal, meg ott is hal) és csak horgászos játékok indulnak el rajta. A fülhallgatómon meg a tenger zúgását lehet hallani.
A másik eset pedig úgy történt, hogy tüsszentettem és beleszúrt a fájás a derekamba ezért összeestem. Igazából az előző sztori is kifért volna egy fél mondatba, de beszélhetnékem van.
