Ezen a szép verőfényes napon drága szerzőtársammal indultunk el korzózni a vársoba azzal a céllal, hogy beszerezzünk egy plüss békát szíve hölgyének. Fókuszosan fogalmazva, akkor még nem tudtuk mi vár ránk...
Mivel játékboltokba nem sűrűn járunk, ami valahol érthető is nem voltunk felkészülve azokra a kihívásokra amik ránk vártak. A belvárosban sétálva hamar rá kellett döbbennem arra, hogy nem is olyan nagy baj, hogy általában nem járok arra ha lehet. Közle húsz méteren megtérhettem volna jehova, krisna meg a jó isten se tudja milyen hitekre, emellett segíthettem volna minimális pénzmagom feláldozásával mindenkin. A legjobban az indította el a kézremegésem, amikor az atm-nél állva betámadt egy csöves valami papírfecnivel, hogy vegyünk, ekkor már Bazsi is közölte, hogy fedezzem hátulról mert ki van szolgáltatva a támadóknak. Miután a pénzfelvétel meghiúsult, akkor már sejtetük, hogy ez nem a legáldottabb küldetésünk. Na nem adjuk fel, mert nem vagyunk olyanok... Nyomás a játékboltba, az első játékbolt éppen zárva volt, mivel átalakítják, de a kirakatba örömmel vettük észre, hogy egy marha nagy méhecske lambadázott. Kellően perverz látvány volt, de mint bátor lovagok nem rémültünk meg a feladattól.
Ahogy a régi cirkuszi betét is mondja nem baj van másik Újra átverekedtük magunkat a tarháló trollok rengetegén és irányba vettük a játékboltot, közben már azon tanakodtunk, hogy mindegy, hogy mi lesz, csak zöld legyen, vagy békaformájú, a többit megoldjuk...
Betérve már elég kellemetlenül éreztem magam, valahogy az volt a sejtésem, hogy a hozzánk hasonló arcok nem sűrűn járnak ilyen helyekre, ezt magyarázza az a tény is, hogy elég furcsán nézett ránk az eladócsaj...na nem baj veszett már több is Mohácsnál egy életünk egy halálunk akkor is békával távozunk... Befordulva a plüssállatok rengetegébe már vigyorgott ránk valami zöldes a kupacból és nem a Süsü, vagy a Kockás Fülü Nyúl, hanem egy béka. Három szoros hip-hip-hurrá, spuri a kasszához.
Drága szerzőtársamnak annyira szívéhez nőtt a kis szőrmók, hogy egyből városnézésre vitte és figyelt a mellzsebből, mint az a bizonyos last bukta...
Íme egy kép is hozzá, a személyiség jogokra való tekintettel ar arcát kitakartam, mint a kék fényben, na meg azért is mert meglátja hogy garázdálkodok a fotójával és szétcsap mint Sil a a fost...