Két napja a tv előtt punnyadok nap közben a már említett dr House maraton miatt. Nem is lenne ezzel semmi gond, ha nem éppen a jól megérdemelt nudlimat fogyasztottam volna vaniliáscukorral, mikor egy jólszituált hölgyike az orrom alá nem dörgölte volna altesti nyavajáit. Ekkor ért a felismerés hatalmas fényárral, hogy még nem is tettük szóvá a reklámokat.
Kezdjük is a már említett hüvelygombással. Hány embert érdekel a másik altestének a nyavajája. Ha ne egy bazinagy pattanás nőne a seggemre én sem mutogatnám mindenkinek, hogy vigyázzon...
A másik kedvencem a tisztaságibetét, a tampon, illetve a pelenkareklámok. Megfigyeltétek már, hogy amikor elültök kajálni a tv elé akkor határozottan nagyobb számban mennek ilyen reklámok? Hát jó étvágyat hülyegyerek... Ahogy a gumireklámokat sem lehet este 10 előtt mutogatni, úgy kérdem én ezeket miért??? JÓ okés nem durva, de az emberek elvonatkoztatnak és mi sem kellemesebb mint mikor valakinek valamilyen testváladéka villan be egy reklám hatására.
És ha már a fogyasztó társadalom remekénél tartunk akkor álljunk meg egy pillanatra az illatosított wc papírnál. Ennek az értelmére még senki nem adott értelmes választ. Eddig nem ismertem olyan embert, aki retyópapírt szagolgatott volna cucc nélkül, vagy cuccal (bár a nekrofilok után ezen sem lepődök meg). A másik kérdés ezzel kapcsolatban az, hogy használat után dicső tomporunkat sem fogjuk senki orra alá nyomni, hogy szippantson mélyeket belőle, hogy mennyi illatanyag maradt ott, a papírról...
Az élet nagy kérdései:
Minek kell gusztustalan reklámokat nyomatni?
Minek az illatos wc papír?
 

Folyt. köv....