Mint már említettem ma úgy keltem fel hogy egy szikra hangom nincs. Hát ez van... Próbáltam bejutni wc-re de még csak azt sem tudtam megkérdezni ki van bennt, mert ajtó mögött mutogatva nehéz magunkat megérttetni. Aztán átálltunk morzéra. Semmi S.O.S. csak simán annyi hogy pí-pí-pí-pí-pí-poty-csába. na mindegy... Végül bejutottam és megkaptam megérdemelt jutalmam. Nem mondom hogy nem volt kellemes... Úgy éreztem Jézus egy kicsit az én bűneimért is meghalt :P
Aztán kikecmeregtem felöltöztem szépen lassacskán, még a tegnapi szar viccek kavarogtak a fejemben és a gondolat hogy szilárdot megkövezem, de csak kis kavicsokkal mert úgy tovább tart az élvezet. Ezzel a lendülettel le is késtem a buszomat, mert édesanyám volt szíves megkérdezni hogy viszek-e sálat magammal. Amire ezt el Activytiztük 7óra lett. Innentől úgy gondoltam hoyg jobb lesz ha kocsival megyek. El is vittek, vettünk Strepsilst közben. Finomnak éppen finom csak lófaszt nem ér. Ennyi erővel retket is ehetné torokfájásra málnaszörpe reszelve amit egy törpe hoz ki az asztalomhoz. A kollégák fele azt hitte le akarom hányni amikor köszöntem, a másik felük pedig azt hogy rájukhörgök mert ma megint iylen áldozós, hentelős kedvem van. Aztán amikor nagy nehezen kinyögöm mi a bajom, akkor még beszéltetnek is :@ Hihetetlen komolyan mondom... Hallja hogy hangom nuku és még olyat is kérdez amire nem lehet igennel vagy nemmel válaszolni.
"-Csak nem fáj a torkod, mit csináltál tegnap?
 -Köhhköhh köhhköhh höööööööööörrrrrr..."
Aztán egyik kolléga jött és közölte hoyg nem jó az egere és most csináljon. Mivel él még bennem nyomokban az emberszeretet mint bármely csokiban a mogyoródarabkák ezért odaadtam neki az enyémet. Most nincs egerem sem meg hangom sem. Viszont, egér nélkül nemigen tudok dolgozni. Hát ez van :P