Elkövettem azt a hibát hogy hagytam édesapámnak hogy elvigyen két hete fogorvoshoz. Azóta non-stop fúrnak faragnak a számban. De nem érdekel mert előtte elkábítanak. Közben csukva van a szemem, utána meg folyik a nyálam. Soha nem szerettem fogorvoshoz járni ennyire. Tegnap is úgy kezdődött hogy gyors kaja, aztán már mentünk is...
Beülök a fogorvosi székbe, a nő már készít egy tűt amivel egy nagyobbfajta bálnát halálra lehetne szúrni. Ekkor már kicsit izzadtam és a mosolyom nem volt őszinte. Aztán beszúrta. Nem éreztem belőle túl sokat, viszont a benne lévő szer fele befolyt a számba, a másik fele a fogamhoz ment, így 2-3 perc múlva jöttek a színes mandarinok. Ő pedig nekiállt. Nemtudtam mit csinál, nem is érdekelt még mindig, így utólag visszagondolva az sem tűnt volna fel ha franciakulccsal nyúl a számba, és döglött heringekkel csikizi az ínyemet.
Az bánt csak hogy a hölgy lehetett a fogkezelés Boticellije, a fúrás Picassoja és én nem érzékeltem művészetének csodáit :P
Röpke másfél óra alatt megvolt a művelet. Majdnem elaludtam közben... kényelmes volt a szék nah :P Csak a nyálelszívó zavart kicsit... gyakorlatilag a nyelvemből egy szikkadt húsdarabot csinált, viszont ma nem kell mennem wc-re. A hanghatás meg mint amikor Dart Véder szívószállal iszik.
Igazából egy dolog jött le ebből a látogatásból: Benarkózva kiválóan tudnék aludni egy sziszegő gázcsövön.