Nos mivel nem vagyok túl jól, ezért visszavettem a blog szerkesztésének tempójából. Mit szépítsek kiokádtam már a leninösszest és úgy fosok mintha futószalagon húznák ki belőlem. Úgyhosz szükségét érzem okulásképp elmesélni az esti kalandomat.
Tanultam az előző éjszakából amikor 4x kellett rohannom a wc felé rohamtempóban, így magam mellé helyztem egy vödröt. Kis kitérő: el nem tudjátok képzelni mennyi időt vesz igénybe a wc-deszka felhajtása és ha nem jön össze, a takarítása és utána közvetlenül az ismételt gyors felhajtás...
Na de vissza az estéhez. Épp lgkevésbé sem békésen aludtam, amikor a pirítós a gyomromban ismételen úgy érezte hogy eleget volt lenn és neki nem vagyok elég szép belülről. Már rutinosan próbáltam a vödör felé célozni... Hát gondoljátok hogy el tudtam találni? És gondoljátok hogy közvetlenül utána amikor kábelfektető inger megindult, nem csúsztam el a saját rókázásomban? Akkorát estem majdnem beszartam, de valahogy nem volt kedvem röhögni rajta...