Ha már iskolakezdés, kezdek egy Petőfi-szerű költői képpel: 'Miközben e szavakat írom, egyik kezemben pisztoly van, a másikban meg kard' :D A valóság sem tér el sokban...csak ülök a gép előtt, előttem a kávé meg a szendvicsem.
Engem sem került el a végzet, nekem is iskolába kell járnom. Tegnap kezdtem el a második évemet, technikusként. Ha nagy leszek, elektrotechnikai technikus leszek. Na jó, inkább akkor ha elvégzem ezt a képzést.

Tegnap sikeresen bebizonyítottam osztályfőnökömnek, hogy a nyár alatt csak hülyébb lettem. Próbált komolyan bánni az osztállyal, több-kevesebb sikerrel. Inkább kevesebbel...
Elkezdett kérdezősködni az osztályról, miket csinál szabadidejében az ember. Valamiért az iskola erre kiváncsi (-_-') Játszik-e valami hangszeren, sportol-é rendszeresen, stb.
Volt aki simán közölte, hogy rendszeresen iszik, valaki azt mondta, hogy a Guitar Hero-n játszik, mint hangszer. Amikor rám került a sor, komolyra vettem a figurát. Elkezdtem neki mesélni, hogy én sportolok. Akkor felcsillant a szeme. Teljesen fapofával magyaráztam neki:
"Én triatlonozok elég régóta. Súlyemelés, kúszás, birkózás..."(Közben kezemmel imitáltam, hogy iszom a lőrét, kúszok, aztán két kézre kapom a wc-csészét. Az osztály vette a poént, finom kuncogások jobbról-balról.)
-Tényleg? És mióta? És valami egyesület tagja vagy?
-Hááát, úgy 3-4 éve elég folyamatosan. Nem vagyok egyesület tagja, csak hobbiszinten űzöm. De a másik fajta triatlont is kipróbáltam már...amikor lefutok a vízpartra, úszok egyet, aztán hazabiciklizek. (Két-három ember már hangosabban röhög...)
-Aztaaa! És nagy erőnlét kell hozzá?
-Nem igazán...de Tanárúr, meddig magyarázzak még, míg rájön hogy csak szivatom? (Ekkor szakad el a cérna, hangos röhögés, egyvalaki a padból kigurulva földön fekve röhög...)

Így telt az első nap. A nagy megerőltető szellemi munkára hivatkozva ma be sem kell menni :D

Tegnap találtam egy képregényt. Lefordítottam. Kiteszem. Szenvedjetek!