Észrevettem hogy abból mindig csak baj van ha nem határozom el a célomat, és csak úgy lófrálok az interneten. Nekem ezt nem kéne, tiltani kéne mint a konnektorbahugyozást. Ugyanis jártamban keltemben belebotlottam egy gyerekeknek szóló verseskötetbe amiből egy versike ki volt emelve, íme:

"Altató
ezt ütemesen és kitartóan
kell mondogatni

Kisbaba, kisbaba, vicces fej,
cukipofa fejedet biccentsd el!

Laposakat, laposakat pislantol,
álom a szemeden most landol.

Kisbaba, kisbaba, álmodjál,
alszik a vigyor is a szádon már,

alszik a nyafogás, alszik a dac,
iciket, piciket szusszantgatsz."

Csak egy kérdésem van... Komplett idiótákat akarunk nevelni a gyerekeinkből? :D Mert ha ez a cél szerintem az ilyen versek miatt fognak villával áramot szerelni, meg egymás fikáját megenni. Pedig hát tudvalevő hogy a sajátunk is finom... De ez már más tészta.
Egy egy ilyen vers után énis hamar átértékelem az életem és megszáll az ihlet. Mert ilyet én is tudok szerintem csuklóból írni.

Ne igyál, ne igyál cukrossört,
Mer ettől növesztesz disznószőrt

Alszik már, alszik a TV Maci
Baltával nyírta őt ki a Laci

Ne egyél ne egyél fikamikát,
Szívjál inkább vizipipát

Nincs rím arra hogy empiriokriticizmus
De aludj el mert megver Krisztus...

Naugye én megmondtam. Kezem remeg, agyam Tompa én vagyok a bolondgomba. Ennek a szösszenetnek a lényege hogy óvakodjunk a kecskerímektől mert a gyerek egy bizonyos beviteli szint fölött bezöldül tőle vagy politikus lesz. Szép álmokat.