A szócikkben, amit saját magamtól idézek, az szerepel hogy:
A repülő kis gecik amik az ég egyadta világon semmire nem jók és még idegesítenek is.
Idézet vége. Eljött a Nyár úgyhogy kinyitottunk minden ajtót és ablakot az életbenmaradás érdekében. Ezt a legyek invitálásnak érezték, pedig nem annak szántuk. Ellenben ők ezerszámra megjelentek és még a legyek hátán is legyek másztak. Ekkor szántam el magam egy hangos kiáltás keretében.
Átváltottam Rambo üzemmódba és a halott, száraz virágaink között egy pánttal a homlokomon és a légycsapóval a kezemben üvöltöttem hogy DAS IST KRIEG KÖCSÖGÖK! majd felálltam az ágyra és röptében melléütöttem. Aztán újra. És újra. Ahogy hadonásztam mint egy idióta, szerintem röhögött rajtam. A "kemotox" nem jöhetett szóba, mert az ágy fölött nem szerettem volna szétfújni... Különben lehet hogy az idegméreg hatása miatt reggel görcsben ébredünk, habzó szájjal.
Váltottam a taktikán. Halálra röhögtettem. De bevált. Győztem.
ÉN FÉRFI, FÉRFI GYŐZ, LÉGY HALOTT
