Én vagyok ez a szuperhős még mindig, nem engem akartok, de engem érdemeltek! És sajnos nagyon könnyen lehetséges hogy én is titeket érdemellek.
Ennek az írásnak nincs apropója, csak úgy jön mint a hasmenés. Az egyik ilyen dolog korunk társadalmában a foci mellett amihez mindenki is ért az a gyereknevelés.
De a szörnyen szürke hétköznapok álmos világában az a nagy büdös igazság hogy a többség azt sem tudja mi a les és leginkább gyereket nem kéne a kezébe adni, mert úgyis csak elrontja.
De hogy megértő legyek, tudom kell a családipótlékhoz, a CSOK-hoz, a családi adókedvezményhez meg ahhoz hogy nyugdíjas korunkban legyen nyugdíj amit farhátra költünk. Fenébe a gyermekeink jogaival meg mindennel! Örüljenek hogy a létezésük okán kap a szülő pénzt cigire meg egyéb hasznos dolgokra, amik az élet kilátástalan sivárságát élhetővé teszik. DE!
És most jön a "DE" faktor. Én mint felkent szakértője a témának, 3 gyerekkel a hátam mögött, ugyanattól az anyától és apától (nem értem miért zavar el mindig ez a szimpi család, pedig még a kenyérkenéshez is viszek kést), megállapítom hogy vezessünk be egyfajta cenzust.
Ha már írtál a gyakori kérdésekre szexuális témában faszságot, akkor automatikusan jogmegvonás. Ne szaporodj ha lehet.
Ha mulatóst szeretsz, ugyanez. Nem, az Edda és a Tankcsapda meg a klónjai sem kivételek.
Ha nem értesz egyet velem, akkor nincs igazad.
Ha nincs igazad, akkor nem értesz egyet velem.
Imígyen szólottam, szigorúan, de igazságtalanul. Na most mennem kell felvenni a családipótlékot és a segélyt.
Jogosan reklamálhattok hogy ennek nincs köze a babákkal suttogáshoz. Tényleg nincs, de ott egy Kossuth szobor!
