Nyár van, meleg van, hát ki ne szeretne ilyenkor jégkrémet enni? Olyan ez kicsit mintha egy gyorsan semmivé fakuló darabot kapnánk a sarkkörök anyagából. Nem a jegesmedve és a pingvin nem az alaphoz tartozik, kultúremberek vagyunk, mi ilyeneket nem eszünk, csak mondjuk kakasherét. Szóval mentünk autóval szüleimhez, hogy átadjuk megőrzésre kettő gyermekünket. Jó ötletnek tűnt hogy bemenjünk a boltba jégkrémért. Elsőre csak dobozosat találtunk, kiskanál meg nem volt nálunk úgyhogy más megoldást kellett keresni. Pont mint a disznóvágásnál... ha nem lehet úgy mint eddig, késsel a hátában, vagy késekkel, bárddal és Kámánnal aki ad hoc hentes, mert a vágóhídon dolgozik. Igaz villanyszerelőként, de akkor is! 
A lényeg hogy más megoldás kell. Azt hittem az új EU kompatibilis megoldások, árammal ropogósra sütött, ólómmal részegen telepumpált henteseket fognak eredményezni a békésen legelő malackák lábánál, de nem így lett. Nem is értem hogy nem hal bele senki ezekbe a műveletekbe. Ezért jó a jégkrémvásárlás. Viszonylag békésen zajlik, keresgélsz csendben, amíg a lábadnál a lányod instruál hogy zöldet keressünk mert az az öccse kedvence, neki meg lila baletteset, de az öccsének hármat mert annyi éves. És amikor már a saját szádba könnyezel, mert "Elindult a pettyes katicabogárka..." Akkor meglátod hogy Calippo. Háhh megjöttünk ez kell nekünk, dobozos 5 db van benne jó lesz, zöld is van benne, piros is. Az autóban döbbentem rá rövid fejszámolás után hogy csak négyen vagyunk. Kiosztottam színek szerint, nekem maradt a cola ízű. Ha ettetek már emberi fogyasztásra alkalmatlan jégcsapot amin az sem rontana ha a kutya lepisálja... Gondoltam túlesek rajta gyorsan, benyeltem mint Michelle Wild... A torkom és az agyam egyszerre mondta hogy a molekulák megálltak odabent. A hidegtől... Körbenéztem, még eszi mindenki a sajátját... Ki kér még? Senki... Apa, szeretünk, edd meg te. Na milyen ízű volt? Cola. Nagyon néztem kifelé a kocsi ablakán, hátha meglátok valakit akinek oda tudom ajándékozni... De épp akkor senki nem járt arra. Úgyhogy elkezdhettem ezt is enni, mert a pampán az út mellett nem lesz senki akinek kelleni fog. Megettem mert egy hős vagyok, a környezetet ezzel azért ne szennyezzük, még a végén betilt a Green Peace. Leküzdöttem, köhögve, könnyeket nyelve de férfiként. Mondjuk Darth Vader égési sebei semmik voltak az  én kínjaimhoz képest, amikor hátulrók megszólal egy hang... Én már nem kérem. Hahh ez szuper, akkor tartod a kezedben, fiam, nemsokára ott vagyunk. Mondanom sem kell, ennek nem ez lett a végkifejlete... Mivel letenni nem lehet, akkor instant kifolyik, ki egye meg? Én átlényegültem egy másik dimenzióba, színtelenné váltam és összeolvadtam az üléssel. Na, ki ette meg?