A győrzámolyi patika, alsó hangon fura. Aki ismer, már hogy engem, az ilyen dolgokkal hogy udvariasság, meg illem nem nagyon lehet megfogni. Mert végső soron legalább félig-meddig jólnevelt látszatot öltök magamra amikor szocializálódnom kell. Nem szeretek szocializálódni, inkább a betyár miazisten harapjon belém kétszer a műfogsorával. Egyszerűen, nem tudok ebbe a patikába úgy bemenni, hogy ne az legyen a vége, hogy magamban morgok, hogy gyógyszerész diploma ide vagy oda, én most ezt az embert kihúzom a pénztárból és olyan dolgokat művelek, hogy még Andy Warhol sem fogja művészetnek értékelni. Bemegyek, illetve előtte benézek az ajtón és megvárom hogy a bent lévő kijöjjön, aztán megyek be. Nem úgy mintha majomhorda menne be, mindent szarral meg banánnal összekenve, mert az ember elnyomja az ösztöneit. Köszönök hangosan, amire rám néznek és elképedve visszaköszönnek. Már a nézésből érzed a megalázást, hogy a csöves valami faszságot fog akarni, mondjuk ragtapaszba tekert aszpirint, amit a heroinhoz fog feloldani kiskanálban. Nem egészen... 
Néz rám, mintha 3 fejem lenne, majd elmondom mit kérek. Aztán hogy megtiszteljen, hátat fordít és pakolni kezd valamit. Állok ott fagyottan, naivan azt hittem hogy azt keresi amit venni akartam a gyerekeknek. Hát nem. Elment hátra, telefonált egyet. Ránéztem a kis bankkártyámra, a telefonon elkezdtem keresni hol van még közeli gyógyszertár. Már nem érnék oda... Ránéztem újra a gyógyszer nevére ami kellett, most is csak nehezen tudnám kimondani. Aztán megjelent emberünk, hogy "Jónapot kívánok, miben segíthetek?" Kissé deja vu-m lett, szóhoz nem jutottam. Ismételtem amit venni szeretnék és néztem furán, mint a vakond alsóteste a felsőre a fűnyíróval való találkozás után. Az zökkentett ki az időhurokból, hogy fizethettem. Felvettem amit kértem és hazajöttem. Ez 5 napja volt, de még mindig ezen gondolkodok, hogy bunkó lettem volna? De, hát biztosított a figyelméről a rám csodálkozásával. És ez nem az első ilyen wattafák élményem ott. Elmeséltem szépen hogy milyen gyógyszert szeretnék, szakorvos írta fel, megtanultam a latin nevét is, glatiramer-acetát oldat, injekció előretöltve. Erre is az volt a reakció, hogy néztek ki az ablakon. Hátrafordultam én is, hogy ne maradjak már le erről a baszomérdekes valamiről, de nem láttam semmit. Majd közölték hogy rendelnek, csak mondjam meg mit.
Szóval, még oda járok, nem kell annyit vezetnem, nem veszélyeztetek talán senkit... Nem tudom és nem értem mi a tosz van ezzel a faluval. Kicsit olyan mintha valami rossz horrorfilm díszlet lenne....