"Hé má te faszomgeci, szopkodjad ki a faszomat, he..." - még volt folytatás is, amin gondolkodhattam. Na de szokásomhoz híven, a közepén kezdtem a történetet. Kicsit így George Lucasnak érzem magam, hisz ő sem a számolás nagymestere (4-5-6-1-2-3-7-8-9-3.5-3.2...). Azt viszont nem vitatom el tőle, hogy nekem kevesebb a véresszájú rajongóm, aki a szüleivel él, nincs autója és a Star Treket szereti. Amennyiben létezel.... Nos, bocsánat. A lényeg hogy voltam úszni újra. Mert állítólag jót tesz és nagyon akarom, hogy nekem is jót tegyen. Úgyhogy egy jól megtervezett, rosszul kivitelezett fejessel megérkeztem az uszoda aulájába. Kaptam kis kék karkötőt, nagyon csecse volt. Óra alakja van, de az időt nem mutatja... Amíg ezen filozofáltam megjött a lift. Problémamentesen leutaztam egy egész emeletet, majd megkerestem a szekrényt amit erre a rögtönzött légyottra magamévá tehettem. Pakolok, öltözök, majd az jutott eszembe, milyen lenne ha itt öltözne valami állat a szekrény előtt és benyitna valaki. Beléptem a kis fülkébe, beleszuszakoltam meggyötört testemet a cáparuhába, elgondolkodtam a biritválkozáson, mivel minden másodperc számít, de elvetettem a lehetőséget inkább. Ekkor benyitott egy lány. A másik sráccal sikítottunk egyet, de ha ide szól az órája, akkor ez egy közös öltöző. Mondjuk ez nem lepett meg, nem volt ráírva az ajtóra hogy férfi. Úgyhogy koedukáltunk. Aztán csobbantam egy jót, át a kihúzott pályaelválasztó alatt. Yepp. Ebben a pillanatban az orrom olyan szinten ment tele klóros vízzel hogy sírva és köhögve úsztam tova. Az élesszemű megfigyelők fuldoklásnak vélhették amit műveltem, de én így úszok. Nem mehet mindenki az Olimpiára... Ezt abból is gondolom, hogy egy idősebb hölgy, 2x körözött le, az arcán enyhe undorral. Csalódottan kiszálltam, amire egy üvegkalitkából az úszómester nézett úgy rám, hogy te szar. Szégyenemben elindultam mentegetőzve, vissza a vízbe... Na jó, nem... 20 egész percet tudok úszni, aztán már csak kapálózok mint egy kitömött robotszarvas egy medence pudingban. Elkullogtam öltözni és ezt hallom közben: "Hé má te faszomgeci, szopkodjad ki a faszomat, te..." és itt még nem volt vége. Elismerően csettintettem volna, ha nem egy vékonyka saccra 12 év körüli hang amit hallok. Felfelé túloztam valszeg a 12-vel. Gondolkodtam, hogy átmegyek szájonfosom, de minimum átszólok, hogy ésszel, ha már 3-együtt nincsenek 18 évesek. Átöltöztem, hallgattam közben, hogy a bandavezér mit tenne a tanerővel, meg a kis csicskákkal maga körül. Valószínű nem tudja, ha ilyeneket akar tenni, a javítóban, Ő lesz a Hófehérke, aki csak más kézírásával pisilhet neveket a hóba. Kiléptem az öltözőből, ekkor már barátunk ott állt a tanítónő mellett, aki bíztatta, hogy leginkább szárítsa meg a haját, ha lehet egyedül. Kétségkívül jeles fiatalember pedig állt ott, annyit mondott csendben, "faszom", majd nekiállt. Nem a tanár dolga nevelni, ezt már írtam párszor. Azokkal akik így érkeznek otthonról, csak akkor lehet mit kezdeni, ha minden figyelmük az övé. Folyton... A másik 30 meg addig biztos csendben figyel.