A vegetárianusok, környezettudatosan táplálkoznak, ezt elvitatni nem lehet. Akármennyire szeretem én is a bölénybecsináltat egy kiskéshegyni néma kacsa zsírjával és a hegyi sámán áldásával, ebben van a jövő, meg a bogárevésben. Meg a rovarok és egyebek fogyasztásában. Gilisztalekvároskenyeret valaki? Ha nem, hát nem... Szóval miután maradék fogaink közül kipiszkáltuk a beragadt fél gazella belsőségeit, olvassuk el együtt a történetemet/véleményemet erről is! Feleségem vegetáriánus volt, a családja most is az. Bennem ez soha nem keltett ellenérzéseket, mivel nem az volt a legfontosabb dolog amit megtudhattam róluk valaha. Azt előbb tudtam meg, hogy szeretik a Catan társasjátékot, amibe megpróbáltak engem is bevonni, ám kiderült, nem lehetek a fosztogatóval, nem gyújthatok fel random településeket. Lehet a norvég blackmetálosok is csak félreértettek valami játékszabályt, ezért gyújtották fel a bergeni Fantoft templomot. Aztán odaköltöztem hozzájuk, mert el kell kezdeni a közös életet valahogy, azt meg mégsem szerettem volna a csillagos ég alatt megtenni, bár kétség nem fér a dolog romantikájához. Amíg ott éltem, jómagam tiszteletbeli vegetáriánusnak éreztem magam. Az más kérdés, hogy a nagy növényhatározóval mentem étkezni és így megismerkedtem a brokkolival pl, aminek a létezéséről onnan tudtam csak, hogy a Pindúr Pandúrokban a marsi brokkolik el akarták foglalni a bolygót. Én meg azt hittem, a meséhez találták ki őket... Ebből kiindulva én fogtam magam és a villámmal jól agyonböködtem mindet. A brokkolikat. Aztán találkoztam a patiszonnal, ami addig svéd focistának tűnt... Ne akadjunk fenn ezen, fogadjuk el, hogy az előző idényben 2 gólt rúgott a Köbanyhavennek. Aztán ettem még karfiolt, amiről tudtam mi az, csak elfogadni nem akartam a létezését. Mi az hogy miért??? Olyan mint egy testrész neve. Viszket a karfiolom... Teljesen hihető. Számomra. A rántott sajtot eddig is szerettem, viszont ami újdonság volt, az a csatni. Ez ilyen mártogatós, gyümölcs ízű szósz, amibe raknak némi csípőset. Igen, ez indiai, úgy kell érteni a némi csípőset, hogyha bocit ettél, meghaaaaasz köcsög! Aztán ilyen Dr. Strangelove stílusba kerültem mindennel ami csípős, nem kell félni tőle, meg is lehet szeretni. 

A másik rövidke történet két, mostani főtiszttel esett meg egy konferencián. Az egyikőjük vega volt és hát erre a 2000-es évek derekán a Magyar Honvédség nem volt felkészülve, meg hát azóta sincs. Szóltak a pincérnek, hogy valami vega dolgot hozzon már. Nem, a csirke nem az, olyan kellene ami nem hús. A pincér bólintott, távozott. Majd kisvártatva megjelent egy adag tésztával, amire rábiggyesztett egy mackósajtot. Jóétvágyat kívánt, majd távozott. 

Szóval, ki-ki vonja le a tanulságokat vérmérsékletének megfelelően, kacagja ki magát, majd gondoljon a bogárlisztes kenyérre, mert ez a jövő.