Mondtam, hogy folytatom nem? Már csak a fejemben kell a követelőző hangokat lecsillapítani, hogy jó vagy tesa, írj még, wááááááá, brutális metális, írd alá a tyúkszemtapaszomat! Ööööööö, nem. A saját szememben jó vagyok. Az egyikben. A másikkal nem látok. Na, jó látok, többet is mint akarok... Ott tartottam, hogy extra vehemenciával vetettem bele magam a könyvespolcok átpakolásába és ha valamiből sok van nálunk... az a széthagyott fakocka meg lego amire szar rálépni, meg a könyvek. Mit ad Isten, a polcon volt imbuszkulcs, én ragasztottam rá, de cserébe már nem kellett. Ez eléggé felemás érzéseket keltett bennem, az agyvérzés és a kínok között röhögést is érintve. Letéptem és eldobtam. Az új kanapéhoz ugye nem fog kelleni... Szóval van egy imbuszkulcsunk, ez már biztos. Csak nem tudom hova pattant. Vissza a falról. A kanyar mögött. Balra. Gondolom a hűtő alatt lesz. De, ha már pakolászunk, miért ne adódna itt is valami szipi-szupi malőr? Hát arrébb rángattam a lábamon át a nagyobb polcot és mit látok? Mi van a sarokban? Nem, nem harapott meg. Penész. Mert egy nem egészen 3 éves házban kell lennie a falon penésznek. Pánikszerűen rohantam körbe, néztem a sarkokat, hiperventillálva, 3 zseblámpával egyszerre, plusz a telefonon képeket nézve a penészről. Hát, nem volt se szőrös, se fekete, ez nemrég lett ide... Mindössze 4 sarokban találtam még, úgyhogy elmentem az Obiba. Csudajó buli volt, előttem egy fiatalember festéket vett. Jelezte az eladónak, ő biza barnát venne. 
- Milyen legyen?
- Barna.
- Sötét, világos, milyen márka?
- Hát, olyan, nézzük meg azt. - Éreztem, hogy az eladónak nem lesz könnyű délelőttje... Kinyitotta, a festékesdobozt.
- Jó lesz? Ez, ilyen... barna.
- Ha barna, akkor jó. - és tényleg megvette. Személy szerint jó választásnak tartom a barnát. De tényleg. Legalább nem cifrázta. Aztán jöttem én, penészölőt kérek. Igen? Igen. Beltér? Igen. És kaptam. Annyit azért még megosztott velem a hölgy, hogy ne ijedjen meg, ha spriccel a falra és füstöl meg serceg, vagy habzik. Ezek szerint, az teljesen normálisnak számít, ha valamit hipószerű anyaggal lefújok és gyakorlatilag sikít az életéért. Csak elolvasom mi van ráírva a dobozra... Kesztyű, szemvédő, maszk és úgy se nézz oda mert meghalsz jellegű írások. Hű mondom, szellőztetve fogjuk fújni... De, előtte még a fiatalembert láttam a szomszéd pénztárnál. A cége nevére akart számlát kérni, a felesége AUDI-s kártyájára. Nem adtak, hiába nem értette a problémát. Úgyhogy, inkább felnyomta azt az eladót, aki legutóbb adott neki.
Hazaérve tigrisbukfencben fújtam be a házba a szert. Aztán feleségem elkobozta, azt mondta ezt csak felnőttek használhatják, menjek a gyerekszobába... Amire kijöhettem, penész nem volt, csak hipószag, amiben még ültünk egy laza 2-3 órát. Tanulság: tüdüdüdüdüdü tűdüdü tü tüdüdü dűdüdü satisfaction.