Hála égnek, már nem olyanok a péntek délutánok mint pár éve. A honvédség kifogyhatatlan tárháza az agyhugykövet okozó dolgoknak, minden bájával egyetemben. Csak nagyzoltam, lófaszt van bája. Bár tény, hogy a délmagyarországi dércsípte vidék, gyönyörű tud lenni. Ja... Ha egy házból, légkondis autóból vagy a tv-ből nézed. Nem egy Don-kanyar, de egy kicsit jobb élmény ha az ember reggel az ágyban kávézik. A régebbi szép időben, amikor ezeket a tetmészeti jelenségeket, meg a növény és állatvilág csodáit, úgy mint: a borz az megtámad, a vaddisznó nekedrohan, az aranysakálok bekerítenek, a libák verik az autód oldalát, a kutya megkerget, megfagy a drót a kerítésben és még te is fázol... elképzelni sem tudtuk, meg nem is akartuk, péntekenként volt fix programunk, minden katona kedvence: belső körlet karbantartás. Általában erre hosszadalmasan készültünk, mert ez FoNtOs. A vízforralós kis barátunkra rábíztuk, hogy mosson fel. Nem is értem, mire számítottunk a végeredményt tekintve... Beléptünk az irodába és a küszöbig ért a víz. Lemondóan kérdeztük, что случилось? Hát, az első adagot kiborította véletlenül a felmosó kicsavarása közben, majd a második adag vízbe belelépett és felrúgta. Ekkor jöttünk mi és kérdeztünk hülyeségeket. Hiába no, akárki nem moshat fel csak úgy... Amikor a röhögés elcsendesedett, megoldottuk a problémát. Aztán érkezett a vezérünk és inkább el is ment azzal, hogy nem akar velünk inkább beszélni, de hagyjuk abba a visítást, a kiabálást, a fejenpörgést és csináljunk rendet végre. Úgy érzem, úgy kezelt minket néha mint a gyerekeket... De, megcsináltuk, a döglöttlovat kihúztuk a folyosóra, a csulafoltokat lesikáltuk, az ajtó feletti gyorsfény folt mondjuk ott maradt, de a hűtőt kipakoltuk. Kiálltunk a kölet elé vigyázzban, vártuk a szemlét. Meg is érkezett a laktanya parancsnok helyettese. "Hhhhhhhh gyerekek..." Még ezen a ponton be sem lépett. Aztán tett kettő lépést. Koszos a lamella a radiátor 2 fele között - felemelt egy széket egy kézzel - koszos a szék lábán a csúszásgátló pötty! Majd letette. Megbuktatok a szemlén! És akkor a hűtőt, ahol a bubópestis végbélen keresztüli elvérzéssel járó fajtáját tenyésztettük egy remélhetőleg örökre lezárt halkonzervben, szóba sem került. Mielőtt azonban kiment, megállt az ajtófélfa alatt. Ez mi fiúk? Mint a körlet rangidőse, megválaszoltam a kérdést. Jelentem kiborult a gyorsfényem. Annyira meg voltak elégedve, a tőlem érkező katonás válasszal, hogy nem firtatták. Az ellenőrzés távozott, megbuktunk. Az ajtóban 2 ember maradt. Az alegység és az üteg parancsnoka. "Áruld már el, hogy a faszba borult ki IDE a gyorsfényed? A te szekrényed van a legtávolabb." Itt nem mentett már meg semmi válasz... Aztán hirtelen a másik körletből ordítás jött. Belenéztek egy szekrénybe...