Mivel időnként van statisztika óránk, időnként úgy kell csinálnom mint aki legalább sejti, hogy miről is van szó. Úgyhogy bármelyik pillanatban amikor megkérdezik: "értitek?" bőszen bólogatunk. Ami belül játszódik le ilyenkor az kicsit ellentéses ezzel. Lényegében:a "baszki sok dolgot nem értettem már az életben, de ez mi a göcsörtös kutyahebrák volt megint?" -től a "remélem nem várják, hogy elismételjem mit számoltunk most ki..." -ig terjednek, és ez csak a jéghegy csúcsa. A probléma ott kezdődik, hogy vinnünk kellett számológépet, és hát nekem csak a kicsike ujjaim voltak számolni. Jelezték, hogy ez kevés lesz akkor is ha mindenki a családból beszáll minden ujjával, meg hát lesz osztás, négyzetreemelés. Én meg nem akartam ott ülni csendben, hogy négyzetgyök gyűrűsujj, mert ha kiszámolom, annak a megfejtése "sujj" és azt nem fogom tudni kerekíteni. Éppen ezért, elballagtam a közeli gazdaboltba, ahol vételeztem egy számológépet. Igen... a gazdáknak is kell számolni, mit vagy kiakadva... Kérdezték is rögtön, hogy kicsit kérek vagy nagyot? Nem az volt, hogy hülye vagy, itt csak magok vannak, adtak számológépet. Én a nagyobbat kértem, mert az olyan tudományosnak nézett ki. Vastagon ült rajta a por, de jónak ítéltem. Tudtam, hogy egymásnak teremtettek minket, így haza is vittem. Aztán itthon indult a szokásos, nekem az elektromos dolgok nem a barátaim műsor. Fogtam a számológépet, bekapcsoltam. Számolgattam rajta, nézegettem. Off gomb ugye nincs rajta. A Holdraszállást levezényled róla, de kikapcsológomb nincs rajta. Mondom sebaj, majd lemerül az elem egyszer és akkor kikapcsol. Itt követtem el a második hibát: rátettem a hátára a tokot. Azt azóta nem lehet leszedni. Feszegettem, vertem langyos heringgel, kalapáccsal, de azt mondta kabbe. Szóval, 10e JMF-ért vettem egy számológépet amit nem lehet kikapcsolni, és ha lemerül elemet sem tudsz belerakni, mert a tokját nem lehet levenni. Azért hálás voltam, hogy nem az elejére raktam rá, mert akkor meg számolni nem tudnék rajta. Ellenben stabilan mutatná, hogy "0". Innen értünk el addig a pontig, hogy "értitek?". Ilyenkor nem merek még csak lopva sem odanézni kis társaimra, inkább átszellemülten számolok. Azt tudni érdemes, hogy sűrűn vannak becsült értékek számolás közben, és ilyenkor azokat becsülöm. Ha esetleg nem jó, akkor pontatlanul becsültem. Minden nem sikerülhet. Aztán amikor vége ennek a matematikai köntösbe bújtatott rémálomnak, akkor zokogva hagyjuk el a termet úgy, hogy többnyire azt sem tudjuk hova parkoltuk a kocsit, kocsival jöttünk e egyáltalán? 
Azt viszont nem lehet mondani, hogy nem próbáltam meg gyakorolni ezt a valamit. Miután nem kapcsoltam be a számológépet, mert ugye azt nem kell... leültem és kiszámoltam valamit, amit a feladat ugyan nem kért, de nagy királynak éreztem magam. Visszaellenőriztem a képlettáblázatot... Kijavítottam az előre nyomtatott táblázatban a hibát, a földhöz vágtam a füzettel együtt és ittam egy pálinkát.