Huuuuuuuuuuu... Hol is kezdjem? Megint egy korereggeli élménybeszámoló jön feleim.
Nagynehezen kimásztam az ágyikómból, erre mi az első dolog amit meglátok? Nagymamám hálóingben tököt reszel... Mondom frankó, de legalább a bútort szedje már lapra. Egyébként fél7-kor keltem, amikor anormális ember fekszik buli után.
Újabb nehézségek árán el is indultam, de ma a bérletemet sikerült otthonhagynom, így abuszostól kényszerültem jegyet venni. Behajolok az ablakán, mondom hogy egy buszjegyet kérek! Visszakérdez: Mennyit? Körülnézek hogy ez vajon mennyit láthat belőlem... Aztán kértem szépen újra egyet. Vesztemre a tag rámlehelt. Olyan volt mint akinek egy fialásnyi mókus döglött meg a szájában. Valszeg meglátta hogy torzul az arcom, mert elkezdett szabadkozni hogy szőlőt evett és nem volt ideje reggel fogat mosni stb... Gondoltam magamban hogy oké hogy szőlő, de nem a szánkban kéne pálinkává érlelni... Meg talán nem hagymával kéne elnyomni a szagát.
Beindul a busz... a jóember úgy vette a kanyarokat táplálkozás közben mint valami elvetélt Schumacher. Nem zavarta nagyon hogy egy öreg a botjával üti a kabinját, biztos a zene ütemével is egyezett.
Beértem dolgozni... ekkor ért az újabb hidegzuhany... dolgozni kell :'(
Aztán páholyból néztem végig ahogy a portás kidob egy ordítozó roma illetőt, aztán láttam azt is ahogy egy részeg lehugyozza a wc ajtaját... jó nap lesz azt hiszem...