Igen, velem rendszeresen történik valami ha kimozdulok otthonról, még ha nem is nagy volumenű a dolog. Szóval feleségem megkívánta a mogyorós csokit, én pedig lelkesen azt mondtam 19:46-kor hogy hát hogy persze Drága egyetlen kincsem, érted bármit. Amúgy ez még igaz is. Szóval a szomszéd faluba átkocsikáztam és bementem a Sparba. Megvettem amit szívem hölgye megkövetelt és mentem a sorok között. Majd az a kép fogad hogy két nő fekszik a frissen mosott padlón arccal a polcok felé. Na mondom ezeket most rabolják ki...

Úgyhogy mint minden tisztes és jólelkű állampolgár lábujjhegyen elkezdtem őket kikerülgetni, átlépegetni. Közben felderengett előttem a lófaszclub tagsági igazollványom és hogy a jelek szerint befizettem a tagsági díjat. 

Hirtelen az egyik felnéz hogy bocsánat fiatalember... Ahh mondom ez az udvariasság, kirabolják és bocsánatot kér. Aztán folytatta: bocsánat csak keresünk valamit a könyvelőnek.

A polc alatt. A könyvelőnek. A frissen mosott kövön.