Nem török olimpiai babérokra és ez már gyerekkoromban kiderült hogy meg sem kell igazán próbálni. De az élet úgy hozta hogy tanácsos úszni járnom. Hű mondom, a Mosoni-Duna itt van mögöttünk, de abban azért még sem kéne, amíg olyan kecses vagyok mint egy átlagos kő. Csak kicsit nagyobb. Elzarándokoltam egyik reggel, tényleg reggel... még a szemem sem volt nyitva, így izgalmas vezetni. Belépek a klórszagú csempék szentélyébe miután a GPS segítségével odataláltam.
...nem árt tudni, hogy bármilyen sporteszközzel és komplexummal úgy voltam eddig hogy, ha egy kicsit odafigyelek még megölni is tudom magam majd vele...
Rögtön egy gyerekcsoportba botlottam, gondoltam hogy jó lesz ez az úszás, legfeljebb amelyik lehagy azt majd jól levízipisztolyozom. Aztán majdnem (pedig olyan fogalom nincs hogy majdnem) kiküldtek a medencéből emiatt, pedig komplett búvárruhában mentem. Úgy voltam vele, ha már egyszer úgy is el fogok merülni, akkor miért ne búvárkodhatnék... De ha már a vízbe akartam menni, tényleg megfelelő ruházatban kellett megtenni, úszósapka, tapadós úszónadrág. Gyermekkori emlékeim szerint az úszósapka nem jó, húz és sárga. Na most vettem egyet ami jó és kék és nem húz. Gondolom azért ilyen színekben gyártják hogy ha valami hülye aki azt hiszi tud úszni egy uszodában és kiderül hogy vasmacskának elmegy azért, de nem egy Michael Phelps, az úszómester megalázó nemtörődömséggel egy úszógumit tudjon neki dobni. Az enyém kacsás volt.
Úszónadrágból tapadós vagy fecske kell, hiszen minden másodperc számít és még a víziuborka is jobban látszik. Még abban az iszonyatos tempójú mellúszásban is amit én végeztem. Néztek is rám furán akik elpillangóztak mellettem, egy idő után hiába csináltam úgy hogy azé nem pillangózok báttya mert nincs úszószemüvegem és a szemeim nagyon érzékenyek, tudod... Tele mennek dihidrogén-monoxiddal aztán majd jól ti lesztek a hibásak. Páran fel is háborodtak hogy minek mérgeznek minket ilyesmivel.
Miután már lélektanilag túltettem magam azon hogy gyakorlatilag a döglött macska, folyásiránnyal szemben is lehagy, gondoltam hogy átmegyek a lassú feliratú sávba. Hiba volt. Ez maximum a világbajnokok között lassúaknak lassú. Egyszer egy 60 éves néni elúszott mellette és olyan örvényt kavart hogy beforgatott azon a szinten hogy 2x örülhettem az utolsó 10 méternek. Azt hiszem a különleges ezrednél nem engem keresnek...
Leúsztam a penzumomat, görcsöt tettetve kimásztam, hátha így nem tűnik megalázónak az a 20 km-nek beillő 300 méter amin az életemért küzdöttem ebben a mellúszásnak csúfolt fuldoklásban.