Lapozós kalandjáték

 2022.02.01. 07:30

Nemrégiben, kedves barátommal, aki idő közben a Lófasz Club örök tagjává avanzsált elő, RPG és hasonló játékokról beszélgettünk. Mármint, hogy mekkora jók voltak a lan partik meg úgy egyáltalán asztali vagy számítógépes szerepjátékokat játszani. HÁT A NAGY BÜDÖS BANÁNT VOLT AZ!!!! Mégis miért lett volna az jó, amikor 10 db 20 év körüli faszi izzadva, egy helyen COD-ot játszott? Tizen voltunk, izzadtunk, büdös volt, a wc-ig nem lehetett eljutni a sok kábeltől, amik a laptopokból jöttek ki. Nem emberekből, laptopokból. Azért az még tőlünk is aljas lett volna, ha odaszarunk valahová. Ráadásul a pénztelenség csúcsán csináltuk ezt. Az egyik kis barátom laptopja folyton túlmelegedett és kikapcsolt. Persze a szerver ő volt, nem mondta el senkinek, hogy hogy kell csinálni. Persze amikor minden 5 percben kikapcsolt a laptopja, kitartotta az ablakon, meg kitette a párkányra hűlni a konzervatív magyar télbe. Csajok? Lehetne kérdezni. De minek? Nem voltak. Egyikőnknak volt egy könyve a kóser szexről, azt nézegettük röhögve. Na, ezért volt ez rossz. Az asztalon játszott szerepjáték sem úgy nézett ki, hogy valaki beöltözött johannita nővérnek, a többiek meg az asztalon jól meg... vacsoráztak. Bár, szellemileg lehet építőbb lett volna, mint amikor kis barátunk mutatta a karaktert akit kreált magának: képesség - farokpörgetéssel odacsapás, fegyver - eres bré. Úgyhogy, ez sem ment sokáig. Aztán voltak sokunk gyerekkorának korai őszülését okozó kis könyvecskék. Volt ilyen nekem is, meg még pár embernek akiknek nem voltak barátai akikkel focizhatott volna. Még labdám is volt, de akkor is inkább úgy voltak vele, dobja le anyukád, te meg maradj otthon. Szóval ez a lapozós könyv arra jó volt, hogy... nem is tudom miért volt ez jó bárkinek, hát instant meghaltál, bármi történt benne. Az enyém kb 120 oldal volt, egy közepesen nagyon gagyi történettel, matricákkal amiket lehetett ragasztgatni, hogy nyomon tudd követni a fejlődést meg a sebesüléseket. Nagyon haladtam, úúúú apám, ott egy csontváz, legyaktam, elszedtem a csontjait, meg a sárga svamblírozott ürümgolyvát tőle, mentem tovább. A történet szerint befordultem egy sarkon és elkezdett viszketni a tenyere a karakteremnek. Belenézett, majd jött a lapozz a 93. oldalra rész, lapoztam és ez jött szembe: ha egy zöld háromszög jelent meg a tenyereden, meghaltál. Már megérte az elmúlt 2 óra akkor, jól volt befektetve. De, nem adtam fel, elkezdtem visszafele lapozgatni, elölről kezdtem. Eljutottam a befordulsz a sarkon részhez. Tenyérviszketés, lapozz a 96. oldalra. Odalapoztam: ha kék négyzet van a tenyereden, meghaltál. Itt jutottam el arra a pontra, hogy becsuktam a könyvet, eltettem pihenni egy jó 30 évre és elgondolkodtam azon, hogy a f@sz üsse ki a szemét ennek a barbárnak is, hát miért nem bírt otthon maradni és mondjuk füvet nyírni. Mert hétvégén nem lehet... Jogos...

Címkék: vélemény ajánló játék beteg beszámoló hülyeség poén feladvány perverz kérdés felvilágosítás pihent idióták rpg töprengés fájdalmas napi mocsok agyhugykő bazsi mesél LAN lapozós COD2

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nevem senki. 2022.02.01. 12:28:00

Rossz könyvel kezdtél. Kaland játék kozkázat, Harcos képzelet, vagy Fantázia harcos könyveket kellett volna olvasnod. Akkor nem tetted volna le 30 évre. Vesztettél kezd újra a játékot! ;D

Bazsiahegyről 2022.02.01. 21:01:51

@Nevem senki.: még nem telt le a 30 év... haragtartó vagyok :D
süti beállítások módosítása